3-5. nap A következő napokon elkezdtük a projekt designt. 4 fős csoportokban dolgoztunk ki egy-egy problémát, célrendszert, kritériumokat, mérőszámokat stb. Elég nehéz volt közös dolgot találni nemzetközi szinten, vagy túl nagy, társadalmi probléma lett belőle, vagy túl kicsi volt. Ráadásul utána abból kellett volna további dolgokat kibontani, hogy mik az okai, milyen lehetőségeink vannak, és a végén nemigen jutottunk sehová, mert nem jól indultunk el a probléma meghatározásánál. Ez egyébként inkább általános projekt tervezés volt, nem iskolai, de elemei jól felhasználhatók majd a projekt oktatás során. Ráadásul az is nyilvánvaló volt, hogy milyen fontos jól és pontosan megadni a témát, és nem a kreativitásukra bízni, mert a végén ugyanígy zsákutcába fullad a feladat, és közben sem élvezi senki. De hát tudjuk, hogy a negatív példa legalább olyan hatásos, mint a pozitív! 😊 Aztán áttértünk a tantermen kívüli oktatásra. Egy City Quest nevű játékot játszottunk csoportokban, ahol egy oldalas kérdéssort kaptunk, Máltáról. Egyszerűen indult, pl: 10 tipikus máltai növény, képpel, latin névvel, aztán következő kérdés: emlékeztet-e téged valamelyik egy híres műalkotásra? Aztán jött egy építészeti kérdés, a máltai építészeti stílusokról, és utána, hogy az egyik épületet jellemezd matematikai, természettudományi stb. szempontból. Volt benne problémafelvetés, szerepjáték, elemzés, prezentáció, mindenféle, és mindenféle tantárgyból ismertet kellett felhasználni hozzá. Persze, érdekes is volt, viszont ami igazán tetszett benne, hogy így sokkal jobban fel lehet dolgozni egy adott ismeretet. Bár időben elég sok volt, érdekesebb is volt, és tartalmasabb. A trénerünk hagyta viszont mind az időt szétfolyni, mind a csapatokat úgy összeállni és dolgozni, ahogyan akartak, így aztán szépen előkerültek a saját szerepek a csoportokon belül: a vezető, a dolgozó, a segítő, és a semmitnemtevő. Persze, mint említettem fent, a rossz példa is jó példa… Aztán előkerült megint az európai keretrendszer, a fenntartható növekedési célok, a European Youth Parliament, ami nekem adott jó ötleteket, és szegény kis 10-seim retteghetnek, mert szeptembertől rajtuk fogom pilotként kipróbálni! :D Egyik este volt egy közös séta a csoporttal Valettában, de egyébként érdekes volt megfigyelni, hogy mennyire más minden, mint a pandémia előtt volt. Az előző években a többség egyedül utazott, és délután-este közösen jártunk el mindenfelé. Most mindenki családdal, kollégákkal volt, és ragaszkodott is hozzájuk. Még a közös vacsorára sem jött el mindenki, sokkal zárkózottabb volt mindenki. Én sétáltam nagyokat Vallettában, mert nem tudok ráunni azokra a monumentális falakra, amivel egy nagy várost körülvettek. Csatolok róla képeket, fotóztam rá méretaránynak embereket és autókat is. Utolsó előtti nap találtam egy szép tengerpartot, ami tiszta is volt, és élő tengeri csillag is volt benne, meg sok-sok hal úszkált a sekély és meleg vízben.
Hétfő-kedd Egy hotel konferenciatermében van a kurzus, ez eléggé eltér a megszokottól, és kevésbé is vannak felkészülve adminisztrációban, emberben, hellyel, étkezési lehetőséggel stb. A tanfolyam első napján az összes kurzuson résztvevőnek ugyanaz volt a tananyag, így 30-nál is többen voltunk. Először mindenki bemutatkozott, bemutatta az iskoláját. Vannak itt olaszok, spanyolok, lengyelek, szlovákok és négyen vagyunk magyarok. Kb. 70%-uk általános iskolában tanít, és csak a 30%-unk középiskolában. A többség 3-5 ember is egy iskolából jött a többi országból, alig van valaki egyedül egy iskolából. A nap második felében elkezdtük a közös tananyagot, amiből már előre készülni kellett, az idő rövidsége miatt. Elég gyorsan átmentünk az európai fő irányelveken, megbeszéltük, hogyan változtak a kompetenciák 2018 óta, mik az új elvárások. Jellemzően minden országban csökkentek a PISA tesztek eredményei, ez általános jelenség, és minden erőfeszítés ellenére minden ötödik gyerek alul teljesít valamelyik készségben, vagy az anyanyelviben vagy a matematikában. Aztán beszéltünk a blended learningről, a flipped classroomról, a projektekről és a kooperatív tanulásról, az EU által kitalált Jövő Tanterméről. Kisebb csoportokban mi is átbeszéltük, kinek milyen tapasztalatai vannak ezekben. Általánosságban elmondható, hogy középiskolában inkább használhatók ezek a módszerek, de sokszor akadályozó tényező vagy a magasabb gyereklétszámok, vagy a megfelelő terem, tanterem, hely hiányzik hozzá (és ezt az olaszok mondták!) Délután még elbóklásztam Valettában, hagytam magamat eltévelyedni, és csak cél nélkül lófrálni, amerre szépséget láttam. Ez az előnye, ha az ember már negyedszerre van itt, a sok híresebb, nagyobb helyet már megnéztem, bejártam, jöhetnek a kis utcák. Valetta is a végletek városa, az egyik utca széles, boltokkal, éttermekkel, befordulva róla meg egy kis utca jön, ahol áll a szemét, bűzölög, omlik a ház (ugyanúgy a belvárosban), aztán az omló ház mellett, amikor gyanútlanul oldalra nézek, ott egy templom, amit csak akkor lehet látni, ha már előtte áll az ember! Aztán jön egy lezárt rész, de szemfülesen kiszúrtam, hogy a helyiek azért használják, így én is használtam, és egy gyönyörű kertes parkba érkeztem. Aztán az egyik híresebb helyen találtam egy emléktáblát az 1956-os magyar áldozatok emlékére! Csatolok sok képet a hatalmas városfalakról, érdemes alaposabban is megnézni őket kinagyítva, a pici hangyák ott a távolban rajta emberek, vagy épp autók-csak a méretarány miatt! Este közös vacsora volt, hogy jobban megismerkedhessünk egymással. Sajnos ez annyira nem volt jó, mert minden nemzetiség együtt ült le, nem keveredtek össze, így csak egy lengyel lány, én és egy olasz nő voltunk egyedül. Megbeszéltük, mi, hogy megy az országainkban, az oktatásban, elég hasonló nehézségeket említettek mindketten. Másnap elkezdtük az ICT anyagokat, Edmodo alkalmazást, Book Creator, Screencast-o-matic, Flip, Nearpod, Blendspace alkalmazásokat. Mindet kipróbáltuk, csináltunk közösen egy-egy művet, de elég sűrű volt a nap, ezt még bőven kell majd gyakorolni.
Málta-blog - Nagy Marianna Most járok negyedszerre Máltán, de nem sikerült még megunni. A történelem a kövekben és a tenger kombinációja nehezen felülmúlható. Az EU legkisebb tagállama, az egész sziget kisebb, mint Budapest, és a tömegközlekedése is kb. olyan, így nagyon könnyű eljutni a sziget egyik pontjából a másikba. Egy kis történelem: A Földközi-tenger közepén helyezkedik el, ez felelős azért, hogy az elmúlt évezredekben olyan sokan próbálták meg uralni. Első lakosai Szicília felől érkeztek, kőkori földművesek és állattenyésztők voltak, és már jóval Stonehenge és a piramisok előtt gyönyörű és hatalmas templomokat építettek, mint pl. Hagar Qim, ahová szombaton el is mentem. Ők egyszer csak eltűntek, nem tudni miért, ezután a föníciaiak, és a rómaiak következtek. A legenda szerint itt történt Szent Pál hajótörése, így terjedt el az őskereszténység is a szigeten, aminek emlékét több katakomba is őrzi. Majd az arabok foglalták el a szigetet, innen ered a nyelv eredete, maga az elnevezés, a helységnevek is. A normann hódítás után a kereszténység vált uralkodóvá, keveredve az arab gyökerekkel. V. Károly német-római császár 1530. október 26-án a szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozta, akik a töröktől védték a szigetet. Ekkoriban építették meg a hatalmas erődöket, a vastag falakat, így sikeresen ellenálltak több hónapos török támadásnak. Egy időre Napóleon is megszállta a szigetet, és elűzte a lovagokat, de nemsokára az angolok kaparintották meg a kis országot, és egészen 1964-ig Nagy Brittaniához is tartozott. A világháborúkban is fontos szerepet játszott, így alaposan lerombolták, lebombázták a sziget Szombat: Pénteken este érkeztem, így szombaton napon már elég korán elindultam szigetnézőbe. Először az Hagar Qimhez mentem, nem először jártam itt, de nem bírom kihagyni, muszáj elmenni és újra megnézni ezt az 5000 éves templomot. A hatalmas kövek, megmunkált kőlapok még ma is lenyűgözőek. A legnagyobb kőtömb 20 tonna, a legmagasabb 5 m. Viszont folytatják a feltárását és a rekonstrukcióját, és most már még két olyan kis „terembe” is bemehettem, ami pár éve még nem volt látogatható. Most örültem borzasztóan, hogy ezeket is megnézhetem, mert „még két új követ megnézhettem” (á lá férj) :D . Utána továbbmentem a Blue Grottohoz, a Kék Barlanghoz, ahol a legtöbb féle árnyalatú a tenger. A kis csónaktúra 7 barlanghoz visz be, mindegyikben más-más a víz színe, a sötétkéktől a türkizen át, az egészen rózsaszínes árnyalatig. Vasárnap: Vasárnap elmentem egy jellegzetes kis halászfaluba, a piacra, helyi tengeri ételeket, friss halakat, polipot lehet enni, és helyi kézműves termékek is vannak. Elég sokan jönnek, ez a leghíresebb piac a szigeten. De nagy vallási ünnep volt, így a piac elmaradt, amit sajnos elfelejtettek közölni a turistákkal, mielőtt buszonként 300 ember felnyomakodott volna, így aztán állt ott sok turista, megnézték az egész halászfalut, meg a helyi éttermeket, de piac egy szál sem volt. Bánatomban én meg inkább a tengernek mentem. 😊 Hajózni mentem egy kisebb halászbárkával, ami körbevitt a szigetnek ezen a csücskén, só-medencéket láttam, egy kis világítótornyot, és Szent- Péter Medencéjét, ami híres sziklás ugró-pont, stranddal. Utána elmentem a sziget másik felére, ami már tipikus nyaralóhely, ott mentem strandra, mert ott van homokos part. A két rész között ég és föld a különbség. Reggel a tradicionális máltai házacskák, mészkőből, színes kis erkélyekkel, este meg a magas toronyházak, dübörgő zene. Ma az ünnep miatt már reggel ágyúdörgésre keltem, reggel 8-kor megszólalt a harang, aztán az ágyúk, de már tegnap este is volt sok helyen tűzijáték, ami ma egész nap, fényes nappal is, és mindig haranggal egybekötve. Az utcák feldíszítve girlandokkal, zászlókkal, szóval érdekes látvány volt.
Az is nagyon érdekes, hogy mi minden változott 3 év alatt, mikor legutóbb itt voltam Máltán. Akkor volt egy példaértékű tömegközlekedése, úgy jártak a légkondis buszok, mint a 7-es busz reggel, csak még pontosabban is. Most nem jár, kimarad, késik. Van egy busz-app a menetrendnek, hogy megnézze az ember, mikor megy a busza, de az sajnos köszönőviszonyban sincs a valósággal. A buszon folyik a víz a klímából, és tömeg van, a buszvezető időnként még betapos a buszba pár embert, meg hátrafelé ordibál, hogy menjenek már hátrébb. Az ételek sokkal drágábbak lettek, 30-40%-kal ment fel mindennek az ára. Sok ház leromlott. A vidéki részen nagy a szárazság, már a hatalmas kaktuszkerítésekből is alig akadt mutatóba valamerre, és a tengerparti sétányon is kiszáradtak a fák. A lakosság összetétele is másnak tűnik, sok az indiai és arab, alig hallani, látni valahol máltaiakat. ...és már használtam is a friss tudást :D Tökéletes első órákat készítettem elő. :) Nagyszerűen sikerült. Először egy óra, amin mutattam az osztálynak fotókat az én máltai utamról, azzal a feladattal, hogy tegyenek fel kérdéseket. Majd házi feladatként ők gyűjtöttek ki a mobiljukra a nyaralásukról képeket és csoportban kérdeztek egymástól, meséltek. Majd jött a következő óra, ami már a tananyaghoz kapcsolódott: London látványosságait tettem ki QR kóddal a folyosóra, a csoportot két fős kiscsoportokra osztottam, mindenki kapott egy feladatlapot, meg kellett találnia a saját látványosságát, ott a QR kód alapján elolvasni a readinget, kikeresni az információt a feladatlaphoz, majd ezt megosztani másik csoporttal. :D Nagyon jó volt! Bár nincs kizárva, hogy én élveztem a legjobban! :D A rövid nap A mai első órán a Learning Apps-t ismertük meg. Hallottam már róla, láttam már,ismerek kollégát, aki használja, így az energiáim nagy része arra ment, hogy a tegnap, tegnapelőtt tanultakat gyakoroltam, memorizáltam használat közben. Learning by doing. :D Szerencsére ez belepasszolt a kurzusba, sőt, a másik rész kifejezetten erre tervezte. A tanár járt körbe, ha valakinek kérdése volt, válaszolt, vagy megpróbált megoldást keresni, így tanultam meg, hogy hogyan kell képet beágyazni, "embedded code"-ot létrehozni, vagy ha úgy nem megy, akkor mit csináljunk. Mi több, sikerült tisztázni, hogy az eddig tanultak hogyan viszonyulnak egymáshoz, mert eddig úgy tűnt, hogy ömlesztve van egy csomó infó és nem láttam a kapcsolódási pontokat. Most már látom. Még kicsit zavaros, hogy melyik funkció melyik alkalmazáson belül volt, de már kezd tisztulni, és nem látom reménytelennek, hogy előbb-utóbb használhatóvá tisztul. Mondjuk, az a gondolat, hogy ezeket meg kell tanítsam a kollégáknak még eléggé a frászt hozza rám. ;)
Mivel ma csak délig voltunk, most indulok neki a várost felfedezni, képet tegnap délutáni csatangolásról csatolok, hogy legyen valami látványos is. Olasz-lengyel-magyar együttműködés A tegnap tanultakat gyakoroltuk, illetve megmutatták a webquestek készítését, azoknak a honlapra rendezését. Hogy fogok én minderre emlékezni?!:O Az élet "apró" örömei: sikerült megtalálni, kitölteni és elküldeni az Europass bizonyítványt. Azt ígérték, hogy péntekre kinyomtatják, aláírják. És ha már a kolléganő a volt diákot emlegette: itt is dolgozik egy volt neumannos, aki a második osztályomba járt. Ha minden igaz, holnap találkozunk, remélem, ő nem lesz beteg. : Kaland indul-Gyulavári Judit Első pillantás a turista szemével: gyönyörű. Főleg virágot a kedvelő turista szemével. :)
Második pillantás már az iskola recepciója: kicsit meglepődtem, hogy a várakozók között nem találtam olyat, aki az én kurzusomra jön, de hamar megkaptam a választ: én voltam az egyetlen. No nem a csoportban, hanem aki most csatlakozott hozzájuk. A csoport egy része már a múlt héten is okosodott, néhányan annyira, hogy a hét végén haza is mentek. Mert ők csak egyhetesre jöttek. Én is egyhetesen vagyok, de én most csatlakozom. Az első óra a múlt hét ismétlésével telt el, igyekeztem felzárkózni. Content and Language Integrated Learning, the 5 Cs, Dictogloss, HOTS aó& LOTS, van mit bepótolni. :) Viszont ez a hét a gyakorlati rész, örülök neki, hiszen engem inkább ez érdekel. A tudás forrása:Szótár:Nem csak szótár:Webquest-ek: Nem túl nagy csoport, lelkes tanár és lelkes csoporttársak, nem jöttem hiába. :) A képzés után Én nem a website-ot választottam végül, hanem a blog készítését tanítási célokra, ezt rugalmasabbnak találtam. Egyelőre még erősen készülőben van, és még a designját is tanulgatom, még csak a kedvenc linkjeimet töltöttem fel rá, de szépen lassan töltögetek majd fel egyéb anyagokat is. Addig is, ha valaki tanulgatna angolt, nézzetek rá erre is:
Utolsó nap - péntek Gyorsan elszaladt a hét, és még mennyi mindent lenne jó megtanulni. Ma, utolsó nap két újabb Google+ alkalmazást néztünk meg, a Google Classroom-ot és Blogger-t. A Classroom hasonló a moodle-hoz, kiadhatom rajta a feladatot, de itt be is tudják adni, én pedig értékelni is tudom nekik ott a Classroom-ban. El is döntöttem gyorsan, hogy mostantól nem fogok kézzel írt fogalmazásokat kódfejteni! Eddig is gépelve, nyomtatva kértem, de mindig panaszkodtak, hogy nincs nyomtató, nincs festék stb. Ez mostantól nem lesz akadály. Ráadásul látom, ki adta be, nem lesz név nélküli beadvány. :) Alig várom, hogy szeptembertől elkezdhessem. Addig is megcsinálom majd a Classroom-okat, osztályonként. A Blogger egy blogkészítő és üzemeltető alkalmazás. Ma létrehoztunk egy blogot, készítettünk bele beágyazást, és hivatkozást. Nagyon könnyen és gyorsan ment, ide kattintok, oda kattintok és kész is. Manapság könnyen és gyorsan tudunk már ilyeneket készíteni. Végül is létrehozni csak egyszer kell, de utána azt üzemeltetni, az a nagy feladat. Sajnálom, hogy vége lett, és több már nem fért bele a tananyagba. A tanárunk, Norman nagyon jól tanított. Amikor beleütköztünk egy akadályba, kicsit fogta a fejét, gondolkodott és mondott két másikat helyette. Ha az egyik program megszűnt, fizetős lett, akkor gyorsan kitalált helyette egy másikat. Nagyon élveztem a másik kolléga társaságát is, akivel órák után be nem állt a szánk. Máltán minden tetszett. Tetszett az emberek nyugalma, nem stresszelnek, nem rohannak, nyitottak, segítőkészek, egy ideges vagy goromba emberrel nem találkoztam. De mindennél jobban tetszik, hogy teljesen nemzetközi. Tele van turistákkal és itt nyelvet tanuló fiatalokkal, mindenki beszélgetni kezd, mindenhol. A boltban, a buszon, a strandon, stb. Az ember nem is nagyon tudja egyedül érezni magát. Ráadásul jó eséllyel össze is futhatsz ugyanazokkal az emberekkel máshol. Van, akivel a sziget északi részén találkoztam, másnap meg délen a fővárosban.Mással a nyelviskolában, és 2 nap múlva a buszon egy teljesen másik városban. Ilyenkor olyan természetességgel álltunk le beszélgetni egymással, mintha régi ismerősök lennénk. Még sokáig tudnék áradozni Máltáról, a kurzusról, az emberekről, a helyekről és a kultúráról, de nem teszem itt most. Holnap indulás haza!
|
téma
All
Archívum
August 2022
|