Málta-blog - Nagy Marianna Most járok negyedszerre Máltán, de nem sikerült még megunni. A történelem a kövekben és a tenger kombinációja nehezen felülmúlható. Az EU legkisebb tagállama, az egész sziget kisebb, mint Budapest, és a tömegközlekedése is kb. olyan, így nagyon könnyű eljutni a sziget egyik pontjából a másikba. Egy kis történelem: A Földközi-tenger közepén helyezkedik el, ez felelős azért, hogy az elmúlt évezredekben olyan sokan próbálták meg uralni. Első lakosai Szicília felől érkeztek, kőkori földművesek és állattenyésztők voltak, és már jóval Stonehenge és a piramisok előtt gyönyörű és hatalmas templomokat építettek, mint pl. Hagar Qim, ahová szombaton el is mentem. Ők egyszer csak eltűntek, nem tudni miért, ezután a föníciaiak, és a rómaiak következtek. A legenda szerint itt történt Szent Pál hajótörése, így terjedt el az őskereszténység is a szigeten, aminek emlékét több katakomba is őrzi. Majd az arabok foglalták el a szigetet, innen ered a nyelv eredete, maga az elnevezés, a helységnevek is. A normann hódítás után a kereszténység vált uralkodóvá, keveredve az arab gyökerekkel. V. Károly német-római császár 1530. október 26-án a szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozta, akik a töröktől védték a szigetet. Ekkoriban építették meg a hatalmas erődöket, a vastag falakat, így sikeresen ellenálltak több hónapos török támadásnak. Egy időre Napóleon is megszállta a szigetet, és elűzte a lovagokat, de nemsokára az angolok kaparintották meg a kis országot, és egészen 1964-ig Nagy Brittaniához is tartozott. A világháborúkban is fontos szerepet játszott, így alaposan lerombolták, lebombázták a sziget Szombat: Pénteken este érkeztem, így szombaton napon már elég korán elindultam szigetnézőbe. Először az Hagar Qimhez mentem, nem először jártam itt, de nem bírom kihagyni, muszáj elmenni és újra megnézni ezt az 5000 éves templomot. A hatalmas kövek, megmunkált kőlapok még ma is lenyűgözőek. A legnagyobb kőtömb 20 tonna, a legmagasabb 5 m. Viszont folytatják a feltárását és a rekonstrukcióját, és most már még két olyan kis „terembe” is bemehettem, ami pár éve még nem volt látogatható. Most örültem borzasztóan, hogy ezeket is megnézhetem, mert „még két új követ megnézhettem” (á lá férj) :D . Utána továbbmentem a Blue Grottohoz, a Kék Barlanghoz, ahol a legtöbb féle árnyalatú a tenger. A kis csónaktúra 7 barlanghoz visz be, mindegyikben más-más a víz színe, a sötétkéktől a türkizen át, az egészen rózsaszínes árnyalatig. Vasárnap: Vasárnap elmentem egy jellegzetes kis halászfaluba, a piacra, helyi tengeri ételeket, friss halakat, polipot lehet enni, és helyi kézműves termékek is vannak. Elég sokan jönnek, ez a leghíresebb piac a szigeten. De nagy vallási ünnep volt, így a piac elmaradt, amit sajnos elfelejtettek közölni a turistákkal, mielőtt buszonként 300 ember felnyomakodott volna, így aztán állt ott sok turista, megnézték az egész halászfalut, meg a helyi éttermeket, de piac egy szál sem volt. Bánatomban én meg inkább a tengernek mentem. 😊 Hajózni mentem egy kisebb halászbárkával, ami körbevitt a szigetnek ezen a csücskén, só-medencéket láttam, egy kis világítótornyot, és Szent- Péter Medencéjét, ami híres sziklás ugró-pont, stranddal. Utána elmentem a sziget másik felére, ami már tipikus nyaralóhely, ott mentem strandra, mert ott van homokos part. A két rész között ég és föld a különbség. Reggel a tradicionális máltai házacskák, mészkőből, színes kis erkélyekkel, este meg a magas toronyházak, dübörgő zene. Ma az ünnep miatt már reggel ágyúdörgésre keltem, reggel 8-kor megszólalt a harang, aztán az ágyúk, de már tegnap este is volt sok helyen tűzijáték, ami ma egész nap, fényes nappal is, és mindig haranggal egybekötve. Az utcák feldíszítve girlandokkal, zászlókkal, szóval érdekes látvány volt.
Az is nagyon érdekes, hogy mi minden változott 3 év alatt, mikor legutóbb itt voltam Máltán. Akkor volt egy példaértékű tömegközlekedése, úgy jártak a légkondis buszok, mint a 7-es busz reggel, csak még pontosabban is. Most nem jár, kimarad, késik. Van egy busz-app a menetrendnek, hogy megnézze az ember, mikor megy a busza, de az sajnos köszönőviszonyban sincs a valósággal. A buszon folyik a víz a klímából, és tömeg van, a buszvezető időnként még betapos a buszba pár embert, meg hátrafelé ordibál, hogy menjenek már hátrébb. Az ételek sokkal drágábbak lettek, 30-40%-kal ment fel mindennek az ára. Sok ház leromlott. A vidéki részen nagy a szárazság, már a hatalmas kaktuszkerítésekből is alig akadt mutatóba valamerre, és a tengerparti sétányon is kiszáradtak a fák. A lakosság összetétele is másnak tűnik, sok az indiai és arab, alig hallani, látni valahol máltaiakat. Comments are closed.
|
téma
All
Archívum
August 2022
|