Valletta 6. I DID IT!
Eljött az utolsó nap, el sem hiszem! Az egyik szemem sír a másik nevet. Jó érzéssel tölt el, hogy vége a két hétnek, ami kemény nyelvtanulással és mindemellett szórakozással telt el. Az utolsó napra annyira elfáradtam, hogy agyam képtelen volt bármilyen információt, új szót befogadni. Az egész két hét valami csodálatos hullámvasút volt. Élményekkel és tudással térek haza. Fantasztikus embereket ismertem meg, főleg fiatalokat, akik azért voltak itt, mert a jövőjüket építik és szükségük van a nyelvtanulásra. A legfiatalabb hölgy, akit megismertem csak tizenhét éves volt, egyedül a szigeten. Fantasztikus személyiség volt Gina a nyelvtanárom, aki Kolumbiából származik. Igazi energiabomba, de amikor kell egyesbe tud kapcsolni. Hihetetlen érzékkel figyelt mindenkit, tudta, hogy kinek, mikor milyen segítségre van szüksége, hogy átlendüljön a holt ponton. Örülök, hogy tanított engem. Köszönöm Mindenkinek, aki kicsit is és nagyon is lehetővé tette, hogy ebben az élményben részem legyem! Csütörtökön szervezett út keretében meglátogattam Mdinát, egy 292 fős kis ékszerdobozt. Az utolsó délután sem maradt program nélkül. Ellátogattam a Nemzeti Akváriumba, ahol szintén gyönyörű élmények vártak. Megmártóztam még a tengerben és vasárnap jöhet a való élet! Valletta 5. Az életben egy biztos dolog van az a változás. A délelőtti csoportba időnként becsatlakozik egy-egy tanuló, de másnap nem jön, vagy újabb tanuló érkezik. A délutáni szabad beszélgetős körben még nagyobb a jövés menés.
A héten a hangsúly az igeidők használatán van. Sok nyelvtani gyakorlat van, de főleg társalgás közben tesszük ezt. Próbált már valaki úgy párbeszédet kreálni, hogy előre meghatározták melyik igeidő használható a párbeszéd során? Nem volt egyszerű feladat, a legjobbak is küzdöttek vele. Gina a tanárunk igyekszik sok érdekes feladattal/játékkal színesíteni az órát. A „listening” gyakorlatból egyre több információm lesz különböző életek megváltoztatásáról, segélyszervezetek munkáiról. A csoportban van egy lengyel szociális munkás, aki az Amazonas mentén végez humanitárius szolgálatot, nagyon érdekes dolgokat mesél. Élvezet hallgatni őt, de ugyanakkor megdöbbentő dolgokról mesél. Szabadidőmben továbbra is Valletta szűk utcácskáinak felfedezése a cél. Meglátogattam a St. Katedrálist, ahol egy Caravaggio festmény is található. Esténként a Magyar-Lengyel barátság elmélyítése során gyakorlom az angolt. Valletta 4. Új hét, új arcok, új kihívások!
Egy új hetet kezdünk az iskolában, sok új tanuló érkezik ismét. A mi csoportunkba két lengyel egy francia és egy dél amerikai fiatal érkezett, egy korábbi német diák másik csoportba került. A foglalkozásokat tekintve is sok színűek vagyunk: egy szociális dolgozó, egy humanitárius, három diák és egy pedagógus (jómagam). A hetet „Corporate well-being” (Vállalati jóllét) témával kezdtük. Amikor megláttam az első szöveget hasonló érzések vettek hatalmában, mint egy hete. Ebben a témakörben is hiányos a tudásom. Mese nincs, gatyamadzag felkötve, próbáltam minél több mindent megérteni. Nem is csalódtam a tanárnőben, sok mindent sikerült megértetnie velünk, de a kommunikáció nehéz még, ennyi ismeretlen szóval. Az órán szöveghallgatás volt, ami egyre jobban megy. A délutáni szabad beszélgetős órán is változások történtek. A tanárom Gina lett, aminek kifejezetten örülök, de a csoport teljesen kicserélődött. Diákok vesznek körül a csoportban. Játék közben gyakoroltuk a past continuous-t. A hétvégi kikapcsolódás fantasztikusan sikerült: szombaton Gozoba kirándultam és megnéztem a Blu Laguna-t. Vasárnap vissza utaztam Marsaxlokkba ahol a heti halpiacot néztem meg. Mindkét programot jó szívvel ajánlom mindenkinek. Valletta 3. Ahogy telnek a napok egyre bátrabban kezdek beszélni. Természetesen nem bújok ki a bőrömből, nem én vagyok az első megszólaló.
Egyre több siker élményem van, főleg azért, mert nyelvtani részt veszünk. Már tanultam és a jó poroszos oktatásnak köszönhetően a „First és Second Conditional are easy for me.” Természetesen ahhoz az teljesen perfect legyen a kép a Simple Past-ra is szükségünk volt. Nagyon érdekes volt látni (és nem kárörvendés), hogy aki jól beszél nem biztos, hogy jól tudja az angolt. Gina a nyelvtanárunk mindenkivel nagyon türelmes és mindenkit biztat. Többször megerősíti, hogy hibázhatunk, hiszen tanulni jöttünk. A délutáni beszélgetős órán a máltai tradicionális ruha viseletről, táncról hallhattunk, láttunk bemutatót. Természetesen minden náció bemutatta a saját népviseletét, táncát. Érdekes volt a hagyományos máltai játékok hasonlítanak a magyar népi játékokhoz: karikázás, ugrálókötelezés, ugróiskola stb. Pénteken sokan zárták úgy a hetet, hogy aznap vagy szombaton haza utaznak. Nem maradunk sokan a csoportban, így biztosan új emberek megismerésével kezdődik a hét. A tanulás mellett a Málta felfedezése is folytatódott. Csütörtökön Sliemába utaztam a helyi strandot felfedezni, és a tenger relax hatását élvezni. A hét végén tervezem meglátogatni Gozot, bízom benne sok élményt tartogat számomra a következő hét is. Valletta 2. A napi témák nehézsége változatlan: egyre több fiatal aktivistáról tudok, hogy miket értek el és miért küzdenek a mai napig is. De ne csak a beszéd legyen „könnyű” (😊) egy kis First Conditional is belépett az életembe.
Egyre több mondatot sikerül összeraknom, aztán mégsem… A fiatalok olyan szóhasználattal élnek, hogy csak kapkodom a fejem. Néha elég old schoolnak érzem magam, de akkor jön a délután más tanárral, más csoporttal és kicsi önbizalom visszanyeréssel. A délutáni kötetlen beszélgetés könnyebben megy, hiszen hétköznapi témákról beszélgetünk. A máltaiak amellett, hogy vallásosok igencsak szeretik a fesztiválokat, Fiestákat. Szinte minden hétvégén van valamelyik városban Fiesta, amit színes utcai díszek, még színesebb vagy inkább csicsásabb szobor talapzatok jeleznek. Aztán felkerülnek rá a szobrok is és indulhat a banzáj. Szerdán részt vehettem Isle of MTV koncerten. Na nem egészen a helyszínen, csak néhány méterről hallgathattam. Ugyanis a szobám ablaka arra az utcára néz, ahol a színpadot felállították. Látni nem láttam semmit, de hajnalig „élveztem” a zenét és after party hangulatot, majd a szervezők és takarítók zaját. Reggelre úgy nézett ki az utca, mintha semmi nem történt volna. (pedig több ezer ember hömpölygött). A délutáni kirándulásaim során ellátogattam a Blu Gottoba, Marsaxlokkba. Mindkét település tengerparton van, és csodálatos látványban volt részem. Megkóstoltuk a helyi specialitásokat és élveztük a tenger nyugtató csobogását. Az első nap Valletában - Tóthné Vers Éva Vasárnap a repülőgépem időben megérkezett Máltára a csomagokkal együtt. A repülés nagyon jó volt, jobban tartottam tőle, mint kellett volna. Felhők felett repültünk, de alattunk a térkép és az Etna füstölgése is látszott. A szállásom nemzetközi: két japán, egy német, és egy portugál lánnyal lakom egy apartmanban. A napot Valletta felfedezésével kezdtem. Gyönyörű történelmi emlékekben bővelkedő hely. Fázni nem sikerül. 😊
Hétfőn reggel regisztrációval kezdtük a napot a nyelviskolában: megkaptuk a csoportbeosztást. Két német, két francia és egy kolumbiai lány a csoport tagja. Ketten még érkeznek, ők a reptéri sztrájk miatt nem érkeztek meg időben. Rövid ismerkedés után nem cicóztunk, bele vágtunk a munka közepébe. A délelőtti téma: Political Protests volt. Nem könnyű téma, fel is köthettem a nadrágom, ha mindennap számomra ilyen nehéz témák kerülnek elő. Gina (a nyelvtanár) és a csoport tagjai is nagyon kedvesek és megértőek voltak a „döcögésemmel”. Bízom benne lesz ez még így sem! 😊 Délután egy máltai származású tanárnővel volt óránk. Vele a helyi speciális életekről beszélgettünk. Mondanom sem kell mindenki éhes volt az óra végére. A napot városnézéssel folytattam. Még mindig Vallettában, hiszen annyi látnivaló van! 6 - 7. nap Csütörtökről nem tudok bővebben mit írni, hősiesen helyt álltam, annak ellenére, hogy sikerült valami betegséget elkapnom. A délelőtti órákban nagyon érdekes feladatokon keresztül gyakoroltuk az iskolai párbeszédeket, a délutáni órákon pedig mindenkinek a saját iskolájáról kellett mesélnie.
Régóta ez volt az első péntek, aminek nem tudtam örülni. Szívesen maradtam volna még egy-két hetet. Tegnap mi beszéltünk az iskolánkról és a kis országunkról, ma Máltáról tanultunk és tudtunk meg rengeteg érdekes dolgot. Matt őszintén sajnálta, hogy vége lett ennek a hétnek, mert fantasztikus csapatot alkottunk. Kórustagként sok országban jártam már, de még soha nem ültem egy iskolapadban ennyi különböző országból érkezett diákkal. Fantasztikus élményeket gyűjtöttem, és ami a legjobb, hogy új barátságokat is kötöttem. Köszönettel tartozom az iskolának és az Erasmus programnak, hogy részese lehettem ennek a programnak! Hazaindulásom előtt még ellátogattam Gozo szigetére, ami a vidéki Málta, ahogy a helyiek hívják. Hop on- Hop off busszal körbejártam az egész szigetet, ami azért nem nagy teljesítmény (de csodálatos élmény), tekintve hogy 14 km hosszú és 7 km széles, ezért több Gozo elférne a Balatonban. 5. nap A 7:40-es indulás ma nagyon nehezemre esett, mert éjfélig beszélgettem a lakótársaimmal. Igazán nagyokat nevettünk az országok közötti különbségeken és az akcentusunkból adódó félreértéseken. Amit nem gondoltam volna, hogy főként a japán lány csodálkozott rá sok koreai szokásra, pedig már bejárta a fél világot. A suliban ma az oktatásról, munkavállalásról beszélgettünk. Nagyon jól sikerült órák voltak!!! Dolgoztunk önállóan, csoportmunkában és együtt is. A délutáni órámon egy japán lánnyal kerültem össze, akivel az óra végén kölcsönösen megköszöntük egymásnak a közös munkát. Renáta, a tanárunk azt mondta, hogy holnap is együtt fogunk dolgozni, mert ő is látta, hogy milyen nagy az összhang közöttünk. A délutáni órák kimondottan beszédcentrikusak. Fáradtan, de élményekkel teli léptem ki a suli kapuján. Ma tetőfokára hágott a meleg, ezért ma Málta felfedezése helyett a légkondicionált plázába mentem, bár ezt is látni kell, hogy mesélni tudjak róla. :)
Megosztok veletek pár képet arról is, hogy milyen egészségesen étkezem itt Máltán. :) 4. nap Ma, mint már egy jól összeszokott csapat indultunk iskolába a koreai és kolumbiai „apartmantársaimmal”. A buszon sokat beszélgettünk, és megosztották velem a tapasztalataikat az iskoláról. Ők már az első naptól fogva rettentően csodálkoztak, hogy csak egy hétre maradok, hiszen ők hónapokat töltenek itt. Az ő véleményük szerint is nagy szerencsém van, hogy Matt a tanárom. Az iskolába beérve az 5. emeletre mentünk, ahol egy társalgó található (ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a máltai kikötőre). A diákok reggelente itt gyűlnek össze, beszélgetnek, interneteznek, leckét írnak. :) A mai órákon különleges kifejezéseket tanultunk nagy figyelmet fordítva a kiejtésre. Bevallom őszintén, hogy nagyon fárasztó napi 6 órában folyamatosan koncentrálni arra, hogy mindent megértsek. Azzal is szerencsém van, hogy csak hárman vagyunk egy csoportban (a többi csoport kb. 10 fő). Az iskola után lementem a tengerpartra, és mint egy igazi buzgó diák, másfél órát angoloztam a parton. Szerintem, a diákjainkat is jobban rá lehetne venni a tanulásra, ha azt a tengerparton ülve kellene csinálni. :) Mióta itt vagyok, azóta nem találkoztam magyarokkal, de nagy meglepetésemre a vízben egy „mezős” kollégával futottam össze. Tényleg kicsi a világ! A mai képek az iskolát mutatják be. Több képet nem fogok készíteni a suliban, mert csoporttársaim nem nagyon örültek neki, de természetesen beleegyeztek. Őszintén szólva én sem szeretek a képeken lenni, mert az elviselhetetlen melegben nehéz fb-kompatibilisnek lenni :-)))))
3. nap Elkezdődött az iskola! Nem mondhatom, hogy sokat aludtam az éjszaka. Több okból is. Iszonyatosan féltem a mai naptól, és Máltán folyamatos építkezés folyik! Tényleg folyamatos! Az „apartmantársaim” felajánlották, hogy reggel együtt menjünk az iskolába, így azért kicsit könnyebben indult a nap. Az iskolába érve a regisztráció és a szokásos adminisztráció után egy teremben várakoztunk (kb. harmincan). A felmérés után – még én sem értem, hogy hogyan – a haladó csoportba kerültem. Árgus szemekkel figyeltem, hátha találkozom egy magyar kollégával, de Matt, az angol tanárom elmondta, hogy nála nagyon ritka vendég a magyar diák. Két lengyel tanárnővel kerültem egy csoportba, akik rettentően gyorsan és hadarva beszélnek. Matt, a tanárunk nagyon kedves, figyelmes és türelmes. Az első órán bemutatkoztunk egymásnak és jó sok időt szenteltünk Máltának. A második órán Matt - aki tankönyvbe illően beszél angolul - a kiejtésre helyezte a hangsúlyt. Délután egyig tartottak az órák, majd egy rövid ebédszünet után egy másik csoportban kellett helyt állni. Különböző szituációs feladatokat kaptunk, amiket csoportmunkában végeztünk. Délután három órakor lett vége a tanításnak, és bevallom őszintén, az első napra ez bőven elég volt. A sok ülés után jólesett Valettában sétálni, ahol minden nap fesztiválhangulat van.
|
téma
All
Archívum
August 2022
|