4. nap Balázs Istvánné Ma mindenki csak közös programokon vett részt. Az itteni tanárok tartanak bemutatókat a náluk folyó vagy már lezárult projektekről. 10 órakor az igazgatónő nyitja meg a sort a School for Life kísérleti oktatási program bemutatásával. Az előadások horvát nyelven zajlanak, kollégánk fordít. Ebben a projektben az iskola 2 éve vett részt. Iszonyú mennyiségű munka, rengeteg ráfordított idő, sok ötletelés, adminisztráció és együttműködés van mögötte. Ahogy az igazgató asszony elmondta a tanárok részéről nagyon sok lemondást igényelt ez a projekt, és sajnos csak remélni tudják, hogy volt értelme. Remélem, hogy igen. Amit itt láttunk, az órákon, a diákok viselkedésén és a velük folytatott beszélgetéseken az egy életre nevelő iskola képét mutatja. Úgy gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb feladat.
Számomra az egyik legérdekesebb az ezután következő prezentáció volt. Ezt az iskola könyvtárosa tartotta. Most végre teljes egészében megismertem az általa is támogatott két projektet a A „Kötelező olvasmány a hálózaton” és a „Találkozzunk a könyvtárban címűeket, amelyekben az iskola diákjai szép sikereket értek el. Mint kiderült ezek nem iskolai szinten folynak, hanem országos szervezésűek, amelyhez az iskolák szabadon csatlakozhatnak. Érdekes feladatokkal, versenyekkel, díjakkal igyekeznek visszacsábítani a fiatalokat a könyvekhez, az olvasáshoz. Néhány ötletet helyi keretek között a Neumannban is meg lehetne valósítani. Az informatikusok által tartott előadások-úgy gondoltam, számomra nem lesznek érdekesek, de tévedtem. A megvalósult projektek gyakorlati feladatokra született megoldások: öntözés, közlekedés stb. Valódi a város számára fontos feladatokra jelentettek megoldásokat. A következő előadó, az egyik közgazdász tanár, az Európai Unióhoz kapcsolódó projektről beszélt. Számomra nagyon pozitív volt, hogy az Unió valódi célját domborították ki a diákoknak: az összetartozás , a közös cselekvés fontosságáról szólt a projekt. Igyekeztek a másság – a miénktől eltérő szokások, kultúrák tiszteletére, elfogadására nevelni. Ugyanakkor fontosnak tartják a nemzeti sajátosságok megőrzését. Igyekeznek megtanítani a diákoknak az asszertív érdekérvényesítést, azt, hogy mások tiszteletben tartása mellett, hogyan juttathatják érvényre saját országuk érdekeit. A vitakultúra fejlesztése, a tudatos politizálásra nevelés mindenképp pozitív példa. Az előadások után közös ebéden vettünk részt a horvát kollégákkal egy általuk kedvelt kisvendéglőben. Itt elsősorban személyes kérdésekről, családról, munkáról , ételekről beszélgettünk. Az idő nagyon kellemesen telt. Utána visszatértünk a szállásunkra, és szabad program következett. Bár a városban többször összefutottunk, mindenki a saját útját járta. Én ajándékokat vásároltam, nézegettem a kikötőben álló hajókat és igyekeztem magamba szívni Rovinj hangulatát. Ebédnél az egyik horvát kolléga mondta, hogy Rovinj ötvözi az olasz és a Monarchia hangulatát: szokásokban, épületekben és ételekben is. Jó itt lenni. Comments are closed.
|
téma
All
Archívum
August 2022
|