Csütörtök Elérkeztünk a kurzus legérdekesebb é leghasznosabb részéhez, elkezdtük elkészíteni saját projektünket. A témában már tegnap megegyeztünk, most már a további lépéseket kellett végigcsinálni. Megalkottuk a driving question-ünket, kialakítottuk, hogy mi legyen a végső produktum, amit el kell készíteni a diákoknak. Azért, hogy a kreativitást és az egyéni ötletek felhasználását bátorítsuk, abban maradtunk, hogy mi javaslunk dolgokat, de alapvetően a diákokra bízzuk, milyen utat választanak. A projekt végigviteléhez szükséges tevékenységek is sokfélék lehetnek: anyaggyűjtés internetről, az iskola diákjaitól, a közösség tagjaitól, szakemberektől; designe kialakítása, produktum létrehozása, prezentálás. Megbeszéltük, hogy milyen korcsoportban gondolkodunk és milyen hosszúra terveznénk a munkát. Közben volt alkalom megbeszélni, hogy ki hány órában, milyen létszámú csoportokban tanítja a tantárgyát. A diákok és a projekt értékelése maradt a végére. Körülbelül idáig jutottunk a rendelkezésre álló idő alatt. Mivel Zack, a spanyol csoporttársunk délutánja szabad volt, nem jött velünk a kirándulásra, elvállalta, hogy a Genial.ly platformon elkezdi a bemutatónk kereteit kialakítani. Itt még nem volt vége a napnak. Az utolsó órában jött a kreativitást fejlesztő gyakorlat. Irene egy kaméleonról olvasott mesét. https://www.youtube.com/watch?v=vbLgwRKZSzU Kaptunk színes gyurmát, és a volt a feladat, hogy szakaszonként haladva illusztráljuk a történetet. (Természetesen nem látuk a könyv illusztrációit...) 4 fős csoportokban dolgoztunk. Nagyon jót szórakoztunk. Egy igazi szörnyet sikerült gyártanunk. Megosztom a képeket... Délután 3 órakor indultunk megnézni a Golden Circle-t. Ez az egyik must see túra Izlandon. Bár melyik nem az?🙂😉
Egy nagyon jó idegenvezetőt kaptunk, rengeteg érdekes dolgot elmondott útközben. Első állomás a Thingvellír nemzeti park volt. A tó, ami körül a park fekszik, Izland legnagyobb tava, és a két tektonikus lemez - az észak-amerikai és az eurázsiai - találkozásánál alakul ki. Körülötte vulkánok emelkednek és lávamezők terülnek el. A két lemez évente 2.5 centimétert távolodik egymástól. Geológiailag, földtörténetileg rendkívüli a hely, és emellett Izland történetében is kiemelkedő szerepet játszik. Itt tartották 930-ban az első népgyűlést, majd a középkorban is végig - ez az Althingi. Az izlandi parlamentet most is így hívják. A középkorban itt gyűltek össze nyáron a törzsfőnökök, nemzetségfők, vagy akinek peres ügye volt. Két-három hétig tartottak a gyűlések: törvényhozás és bíráskodás folyt, valamint egyéb ügyeiket is megbeszélték. A dán uralom alatt megszűnt a törvényhozás, de 1845-ben visszaállították az Althingi eredeti jogait. 1944 június 17-én Thingvellírben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. Sajnos sok időnk nem volt, pedig nagyszerű túrautak vannak a tó körül. Következő állomás a gejzírek területe volt. Odafelé óriási lávamezőn mentünk keresztül, ahol, mint kiderült, a Trónok harcának egyes részeit forgatták. Valamint "átléptünk" egyik tektonikus lemezről a másikra. A meleg/forróvízes szökőforrások az itteni legnagyobb forrásról a Geysir nevű gejzírről kapták a nevüket, ami egyébként "kilövellést" jelent. Sajnos a Geysir nem működik, bár néha, ha földrengések vannak a területen, feléled. Legutóbb 2003 júliusában történt ilyen. Nem tudni, hogy működni fog-e ismét. De a Strokkur gejzír működik, és 5-6 percenként kilövell kb.15-20 méter magasra. Volt időnk több kilövellést is megvárni, nagyon izgalmas. A medencében lévő víz elkezd bugyogni, egyre jobban mozog a víz felszíne, és a végén kitör. Először, bár ott álltam és erre vártam, nagyon megijedtem. Azt hittem, lesz valami jel, de a gejzír nem jelez...😲😯 Néhány kitörés után már lehetett érezni, mikor jön a víz. Volt néhány kisebb forró "pocsolya", gőz hömpölygött az egész terület felett. Ha már erről van szó - Reykjavík neve is ezt jelenti: füstölgő öböl. Amikor Ingólfr Arnarson megérkezett a területre, ő volt az első telepes, azt látta, hogy füst fedi a vidéket. Gyorsan kiderült, hogy ez gőz, amit az itt található számtalan hőforrás táplál. Ezek a hőforrások, a geotermikus energia a környék és Izland legfontosabb energiaforrása. Az egyik város konkrétan hőforrásokra épült: azzal fűtenek, óriási üvegházakat üzemeltetnek, de a sütésre-főzésre is használják. Egyszerűen berakják a vízbe az edényt, ahol elkészül az étel. (Bocs, nem emlékszem a város nevére...) A gejzírekhez közel volt a következő látványosság: a Gullfoss vízesés. A név arany vízesést jelent. A Hvítá, azaz fehér folyó ezen a részen egy szurdokba ér, és a víz 11, majd 21 métert zuhan. Egészen közel lehet menni a vízeséshez, érezni a természet, a víz elképesztő erejét. És persze jó vizesek is lettünk. (Ez a nap tényleg a vízről szólt, mert ellentétben az előző nappal, végig sötét esőfelhők borították az eget, hol esett hol nem. Szerencsére a komolyabb zuhék idején a buszban ültünk.) A vízesésnél persze mindenhol, minden irányban víz volt. Sok más érdekességet is hallottunk, például elmentünk a ház mellett, ahol Halldór Laxness izlandi Nobel-díjas író élt. 1955-ben nyerte el a díjat a Salka Valka című regényéért. Este ismét jót aludtam... 😊 Comments are closed.
|
téma
All
Archívum
August 2022
|