13. nap Zárás-Eső-Kupola
Eddig minden este vacsora után leültem megírni az aznapi eseményeket. Hát péntek este erre nem jutott idő. Csütörtök este, eszembe jutott, hogy kéne vinni Lorenzonak egy üveg bort. Reggel ezért nem a szokásos útvonalon mentem a suliba. Nem messze a vasútállomástól egy közértben megvettem. A pénteki nap részben a záróvideók véglegesítésével telt. Sajnos én nem tudtam dolgozni a videommal. A gépemen nem fut a DaVinci Resolve Studio, ezért otthon is hagytam. A munkára kapott iskolai gépen kb. 5 percenként kifagyott a DaVinci. Egy normál effektet nem tudtam rárakni a videomra.Elég bosszantó volt. Egy idő után feladtam. Lorenzo megmutatta az EdPuzzle oktatást támogató netes alkalmazást. A tanárblog leírása: http://tanarblog.hu/cikk/ed-puzzle-jatek-videokkal Zárásképpen mindenki megmutatta a videoját, és szavaztunk. A Lorenzo által felajánlott főnyereményt, egy fánkot Mevri nyerte meg. Különleges hatású filmet készített. Lorenzo szerzett poharakat és a tőlem kapott borral koccintottunk. Némi fényképezés, és búcsúzkodás után nyakamba vettem a várost. Ezúttal a szerdai kulturális kajatúra irányában indultam el. Találtam egy sikátort, ahol úgy tűnik, a helyiek ebédelnek, és nem a turistákról szólnak az éttermek. Elmondtam a pultnál, hogy szeretnék egy hagyományos toszkán paninit. Ez amolyan helyi szendvics specialitás. Ahogy Nápolyban a pizza. Persze bárhol lehet pizzát kapni, de Firenzében nem a pizza a tradicionális étel. Legurítottam hozzá egy korsó sört. Eddig nap közben nem ittam alkoholt, de most nagyon megkívántam. Ráadásul a tanfolyam végén amúgy is ittam már egy kevés bort. Ebéd után folytattam az utam. Egy kávézóban rendeltem egy feketét, és hozzá egy gyümölcs poharat. Ez valamennyire felfrissített. 16:30-ra volt időpontom a kupolához. Azt mondták, hogy 5 perccel előtte menjek oda.Volt még egy órám. Elszaladtam a tegnapi boltba kicseréltetni a szarvasgombakrémet két kissebre. Szerencsére ugyanaz a lány volt ott, és széles mosollyal üdvözölt. Amikor elmondtam, hogy félek, nem engedik át a 180ml-es üveget a határon, szó nélkül kicserélte két 80 ml-esre. Vesztettem 20 ml-t, de legalább hazahozhattam gond nélkül.Utána beültem még egy kávéra a kupola bejáratának közelében. Azt hiszem ez volt a legjobb kávé, amíg kint tartózkodtam.10 perccel a regisztrált időpontom előtt elkezdett szakadni az eső. Nagyon hosszú volt a sor. Fél 5 körül odamentem. Kiderült, hogy a sor egy része későbbi időpontra jött.Hamar a sor elején találtam magam. Mégis vagy 10 perccet kellett ázni, mire bejutottam. A kupolába feljutni maga volt a pokol. meredek lépcső. Ha megálltam, a mögöttem jövők is álltak. Ahol csak lehetett, bevert a víz. A pihenőhelyeken bokáig ért a tócsa. Alig lehettet elférni azoktól, akik már lefele jöttek. Azt gondolná az ember, hogy külön lépcső van a két iránynak, de folyamatosan jöttek szembe. Valószínűleg irányt tévesztettek, mert amikor én lefele mentem, nem jött szembe senki. A gyönyörű kupolafreskó karnyújtásnyira volt, de mégsem lehetett élvezni, mert egy szűk folyosón körbe kellett menni, a korlát felett fejmagasság fölé érő koszos plexilemez takarta a kilátást. Az utolsó 10-15 métert kb. 45 fokos kopott lépcsőn kellett megtenni. A tetőn a kilátás csodaszép, de esett eső és erős szél fújt. Viszonylag kevés ideig maradtam fent. Lefele még pocsékabb volt. A végére szabályosan remegett a lábam. Amikor leértem, egyből hazamentem. Összepakoltam a bőröndömet. Kettesben vacsoráztunk Pierával, és most először hosszasan beszélgettünk a Google Translate segítségével. A végén kiment. Amikor visszajött arra kért írjak az emlékkönyvébe néhány mondatot olaszul. Utoljára táborok végén kellett lányok emlékkönyvébe írnom. Kicsit zavarba is jöttem. Az esti programom a blog vezetése helyett némi értelmes mondanivaló kiagyalása, és olaszra fordítása lett. Aztán az egészet lekörmöltem az emlékkönyvbe és aludni tértem. Comments are closed.
|
téma
All
Archívum
August 2022
|