0. nap - Szalay Zsuzsanna Az egész úgy kezdődött, hogy a családom annyira megörült, hogy 2 hétre eltűnök, hogy kaptam tőlük egy csodálatos piros bőröndöt és egy adag jegyet dublini múzeumokba - csodálatos érzés, hogy mennyire ragaszkodnak hozzám!!
A gatyarothasztó kánikulában kicsit nehéz volt a várható dublini időjárásnak (19 fok volt az előrejelzés) megfelelő ruhákat pakolni - de végül megacéloztam magam, és nemet mondtam a lipityomoknak, hiába kerülgették könyörgő tekintettel a koffert. Végül az időjárás a kezemre játszott, és kevésbé volt feltűnő a Liszt Ferenc repülőtéren egy bőrdzsekis, bakancsos, sapkás nyárimikulás, aki voltam. Ismeretségeket is kötöttem a reptéren: Sebastian kozmetikai termékeket árult, és annyira felvillanyozta, hogy tanár vagyok, hogy azt se bánta, hogy semmit sem vettem. Ennél talán gyümölcsözőbb kapcsolat lehet, hogy összeismerkedtem három kollégával, akik szintén a Europass iskola kurzusára utaztak Dublinba - velük együtt vettük meg a leap cardot, és kerestük meg a 16-os buszt. Sajnos a szállásunk nem egy helyen volt, így a buszút második felét már nélkülük tettem meg. A buszmegállótól kb. 15 percig taszigáltam a piros bőröndöt, míg ügyesen megérkeztem az izgalmas elnevezésű Destiny Student hostelbe (https://www.youtube.com/watch?v=Ctm_kVwGQ4Y). Út közben szívélyesen fogadtam a Welcome to Dublin köszöntéseket, ámulva csodáltam a színes ajtós, virágos előkertes tipikus ír házakat, és vad terveket szövögettem a pubokból kiszűrődő énekszó hallatán. Akkor hello Dublin, lássuk mit tudsz! Comments are closed.
|
téma
All
Archívum
August 2022
|